Mostanában kemény napokat élünk. Annyi figyelmet szentelek Kóminak, amennyi csak a csövön kifér. Ha csak nem Boldus létfenntartásáról van szó, mindig Kómi igénye az első. Minden szavára ugrom, mégsem elég. Szegény imádja Boldust és mégis feszültséget okoz neki már a puszta jelenléte is. Erre a fotóra például ő kért meg, mondta, hogy odaül Boldus mellé és fotózzam le őket. Sajnálom szegényt, mert ez egy hihetetlen skizofrén helyzet lehet neki és nagyon nehéz lehet kétésfél évesen ezzel megbirkózni. Én pedig sajnos nem tudom milyen lehet, mert nem tapasztaltam. Kornél és Niki emlékei szerint ők ugyanilyen dolgokat csináltak egymással. Ez mondjuk némileg megnyugtat, de azért jó lenne, ha már túllennénk a féltékenységen. Vagy ennek sosem lesz vége?
testvérféltékenység :) ismerős .... nem kecsegtetek sok jóval, nálunk a nagy szeretet mellett ez is mindig volt (van?)...talán már nincs, hisz felnőttünk...vagy ki tudja :D !
VálaszTörlésKapcsolódó könyvtipp:
http://www.libri.hu/konyv/testverek-feltekenyseg-nelkul.html
http://www.libri.hu/konyv/gyerekekre-hangolva.html