Ma délelőtt teljesen ledöbbentem.
Alvó Boldával a hátamon beugrottam a Humanicba, Kómi szerencsére kinn maradt Nikivel.
Próbáltam az igen szűkre szabott sorok között úgy lavírozni, hogy B ne ébredjen föl, kerülgettem óvatosan az embereket, eladókat. Senki rám sem bagózott. Egyszer két csitri eladó csajszi viharzik el mellettem majdnem fellökve, dobozokkal a kezükben és keresztbe megállnak előttem és elkezdenek pakolni az egyik polcra. Én ezzel zsákutcába futottam. Egy kicsit álltam ott, hátha észreveszik magukat, de nem, fennhangon trécseltek tovább.
- Ja, és képzeld milyen marha jófej volt velem az OTP, küldtek egy levelet, hogy mivel mindig pontosan fizettem a részleteket, ezért felvehetek még egyszer annyi hitelt. Hát ezzzzek hülyek b---meg, hát ezek asziszik, hogy én örülök, hogy fizethetek havi 60ezret nekik b---meg.
De ezt olyan hangerővel ám, hogy simán hallani lehetett még 10 méterrel arrébb is.
Kifelé menet ott állt a boltvezető a pénztárnál és átgondoltam, hogy odamegyek hozzá és megkérem, hogy lesz szíves kimosni az alkalmazottai száját, de aztén megkíméltem magamat a felesleges procedúrától, ezek meg hadd trágálkodjanak tovább. Ha a Humanicnak ez nem számít, akkor mit lehet tenni?
Vagy úgy gondolják, hogy nekünk, magyar vásárlóknak ez úgyis jó lesz? Nekünk nem kell udvariasság?
Hali Szilvi! Sajnos számtalanszor találkozom ilyesmivel én is, nagy erő kell hogy visszafogjam magam, ugyanis semmi eredménye nincs ha nem fogom vissza magam, csak ideges(ebb) leszek...
VálaszTörlésA bejegyzés címe viszont REMEK!
Pá! A.