Elsőszülöttem, kb 10 hónapos koráig szinte semmit nem evett, fintorgott mindenre, amit kanállal adtunk a szájába, öklendezett tőle és egyátalán nem érdekelte az evés. Bolda már négy hónaposan kinézte a kaját a szánkból. Adtam neki akkor viccből egy kis almát, hogy lássamareakciót, mosolyogva lenyelte. Tegnap benyomott egy harmad banánt, ma megevett egy egész sárgarépát. Mindemellett persze szopizik ezerrel, inkább fogyózunk a sárgarépával. Itthoni ruhában 9 kiló a ded.
Elsőszülöttem doktorbácsisat játszik mostanában nagy lelkesedéssel. Sikerült rábeszélnem, hogy ne Boldát kezelgesse, hanem inkább Jancsi babát és Kati babát. Nagy szakértelemmel dolgozik. Le kell vetkőztetnem a gyerekeket, mert hát mégiscsak én vagyok az anyjuk,ő a doktorbácsi, ő nem öltözteti a gyereket. Meghallgatja a tüdejüket a fonendoszkóppal, kapnak oltást a nurofenes fecskendővel, belenéz a torkukba, a babák mondják, hogy ááááá. Megállapítja, hogy piros a torkuk, ezért ad nekik gyógyszert az infacolos tubusból. Arra is rájött, hogy fehér köpeny kell neki, ezért megkapta az egyik fehér pólómat. Megméri a babákat a mérlegen, amit egy doboz fedele szolgáltat.
Olyan szép ez a lyány is! Kómi meg mindig is kedvencem volt :)
VálaszTörlés