A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kreatív. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kreatív. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. február 6., szerda

Autópálya




Betegségünk második hetében,- ez is lehetne e poszt címe. Második hete vagyunk itthon négyesben, 3 beteg gyerek és egy lebetegedett ám gyorsan kigyógyult ANYA. Egy hete én is 39 fokos lázzal ébredtem, de mint megtudtam, egy ANYA ezt nem engedheti meg magának. Eldönthettem hát, hogy ANYA akarok-e lenni, vagy beteg. Egy óra múlva rotyogott az ebéd a tűzhelyen és porszívoztam a lakást a tükörbe néha bele-belepillantva, nő-e már a glóriám (de csak az égnek álló hajamat láttam, hhja, mit nem adnék egy fodrászatban eltöltött két óráért!!)
Aki élt már 3 darab 5,5 év alatti kisgyerekkel 50 négyzetméteren, annak nem kell ecsetelnem ezeket a betegeskedésben eltöltött napjainkat. Lakásunknak újabb vitathatatlan előnyét fedeztem fel: semmiért nem kell túl messzire mennem. Egyiknek zsepi kell, egy lépés és már itt is van, a másiknak bili kell, egy lépés és már itt is a fürdő, a harmadik a zsiráfját akarja, egy lépés és már adom is (szerencsére kettő is van, így a lakás mindkét végében megoldható a zsiráf-logisztika is egy lépésben)


 Az első héten eljátszottunk minden adott lehetőséget: kirakók, társasok, gyurma, vagdosás, ragasztás stb. Egy hét után ezek már nem váltottak ki túl nagy lelkesedést a gyerektársaság után áhítozó ovisokból. Kénytelen voltam mindenféle idiótábbnál idiótább kreatív ötlettel előállni. Itt jegyzem meg, hogy megértettem végre Bartos Erika nénit, aki egy ilyen betegeskedős időszak (torokgyulladás) végén (gyanítom) kínjában leakasztotta a gyerekszoba függönyét, hogy "tudjátokmit? itt a festék, csináljatok vele amit akartok!" Jut eszembe, van is egy darab fehér anyagom, meg egy textilfilcem, ha holnap nagyon mély lesz a hangulat, lehet ,hogy tényleg bedobom.
Pár nappal ezelőtt előkerült 5 darab laminált padlópalló. Ezekből 2 napig bunkiépítészeti képességeinket fejlesztettük, egy napig autójeltőként funkcionáltak, mára azonban végre meglelték valódi küldetésüket. Valószínűleg eleve erre a célra voltak rendeltetve, csak avatatlan módon eddig nem jöttünk rá. Autópálya lett belőlük. Egy duplo jármű épp elfér egy sávban. A megállapodásunk az volt, hogy ők ceruzával berajzolják a vonalakat, én pedig majd alkohol filccel véglegesítem őket. Hatalmas örömmel és buzgósággal láttak munkához egy-egy postapistával (Köszi Ág!!!!!). Mindegyik rajzolta a maga pallóját. Adták egymásnak a tippeket: húzz záróvonalat is, meg parkolt is stb.Kómi javaslata az volt, hogy rajzoljanak zebrát is, Bolda lelkesen helyeselt. Egyszer csak odajön hozzám, hogy adjak neki fekete ceruzát. Kérdezem, hogy miért kell épp fekete, mire ő közli, hogy a szemének. Hogy a minek a szemének??? ,-kérdem elképedve. Hát a zebra szemének!,- vágja rá diadalittasan Bolda, aki egy cuki, kövér zebrát rajzolt a palló közepére.



A parkolókat Kómi rajzolta be, méghozzá így, "P" betűvel együtt!
A buliból Rozga sem maradhatott ki, ezért megágyaztam neki a játékos ládájában. Nagyon élvezte a helyzetet, hogy körülötte forog a világ.
Holnap táblákat kell készítenünk, mert az egy darab behajtani tilos táblácskánk kevésnek bizonyult.

2012. január 8., vasárnap

Bagoly zokniból


Bolda nagy bagoly-fan. Minden jöhet, amin "babuly" van. Elérkezett idén is a január 6-a, azaz a Három Királyok ünnepe, délelőtt megrajzolták a rajzokat a királyoknak. Kómi páncélt rajzolt, hogy egészen pontos legyek mellvértet. Bolda nemes egyszerűséggel biciklit. Még közölteis, amikor végzett, hogy ez egy bicikli. Hohooo, kislány, kizárt dolognak tartom, hogy a Három Király Betlehemből idáig fog egy biciklit cipelni, szóval valami mást kén rajzolni. Megegyeztünk egy bagolyban. Kornélt ugrasztottam is rögtön a játékboltba mellvértért és bagolyért. Hamarosan jött a telefon: semmi, de semmi baglyos nincs a játékboltban. Még egy nyamvadt matrica sincs. Ekkor döbbentem meg: normális vagyok? tényleg játékboltban akarok plüssbaglyot venni? ÉÉÉNN???

Gyorsan rákerestem a neten, kapásból meg is találtam ezt az oldalt: http://whimsyloft.com/2010/02/tutorial-socks-owl/

Az eredmény a képeken látható pettyes babuly. Ma jöttek errefelé hazafelé a Három Királyok és hozták a Kisjézustól az ajándékokat, mert ugye Jézus teljesíti a kívánságainkat. A bagoly sikere maradéktalan.

2011. december 18., vasárnap

Karácsonyi zöldségek

Szinte hihetetlen, de megkaptam életem első kreatív megrendelését. Néhány baráti óra volt a fizetségem, mely a szja alapomat pont nem növeli, de így is megérte.

Az újrahasznosító/felújító funkció ebben az esetben nem egészen úgy valósult meg, mint az eredeti ötletben, mivel egy új, ikeában kapható RI SHULT keretet alakítottunk át. Mielőtt azt hinné valaki, hogy ez a keret fából van, szólok, hogy ugyanabban a komoly tévedésben van, amiben én voltam, mielőtt az első kapcsot belelőttem a tűzőgéppel. A keret ugyanabból a préselt újrahasznosított papírból van, amiből a LACK termékek is. Megkínlódtunk vele kis (Kisi) segédemmel, de megérte, mert a végeredmény kifejezetten guszta lett. Egész közeli képeket nem csináltam, nehogy pár év múlva is emlékezzek még például arra, hogy papír ragasztócsík, amivel az arany belső szélét leragasztottam festés előtt, lehúzáskor leszedte néhány helyen az arany festéket, vagy arra, hogy a kapcsok belövés után sorra pattintották le a túloldalon az arany részről a mintát, meg a festéket stb. Szerencsére akadt itthon ragasztó is, meg arany dekortoll is, ezekkel próbáltuk korrigálni önnön elefántságunkat. Hú, de jólesik ezeket most többesszámban írni :D

Annyi infót kaptam, hogy halványzöld falon lesz és egyébként a lakás, amibe kerül földszínekkel rendelkezik. Úgy hallottam sikere van.



Ezeket a zöldség-gyümölcsöket készítettem keresztlányom Léna részére. Megtudtam, hogy kis tűzhelyet kap a Jézuskától. A húsleves szekcióhoz ezzel a fehérrépával tudok hozzájárulni.


2011. október 21., péntek

Blondel keretek új köntösben



Bevallom már nem tudom hogy hol láttam, ami erre a tettre vezetett, de nagyon jó, hogy láttam, mert tökéletesen elégedett vagyok a végeredménnyel.

Amikor még szép idő volt és sütött a nap, közvéleményt kutattam a családban, hogy hol lelhetnék elhagyott blondel kereteket, többek egybehangzó állítása arra késztetett, hogy felmásztam a padlásra anyáéknál és addig túrtam, míg meg nem találtam két megfelelő méretű darabot. Elhihetitek, igazán ocsmányak voltak.



Fogkefével lecsiszoltam róluk az aranyport.

Utána átmentem a szemközti festékboltba és kiválasztottam a katalógusból azt a lila színt, amit megálmodtam, ők pedig megrendelték nekem.

Átszállítottam a kereteket a Dédihez az udvarra, eközben álmaiban berendeztem a műhelyemet...

Az udvaron lefújtam őket, és meglepően elégedett voltam az eredménnyel.

Másnap két gyerekkel, egy a hátamon, egy fogta a kezemet, egy mélyen dekoltált blúzban elmocorogtam a közeli vaskereskedésbe és vettem 2 méter (sok lett :D) kerítésdrótot.



Aztán elmentem ismét anyáékhoz és Papa telefonos utasításainak hála megtaláltam a szerszámos szekrényében a tűzőgépet és a hozzá való kapcsokat. Sajnos az egyik helyen nem számítottam arra, hogy annyira vékony a keret és a kapcos a másik oldalon lepattintották a festékréteget, ott majd újra kell fújnom. Tapasztalatnak jó volt, legközelebb vigyázni fogok erre is. Innen már csak időt kellett lopnom, hogy elkészüljön a mű.




A csipkéket még régről tartogatom, Dédi adta őket egy dobozban, ő is csak tartogatta :D Végre van nekik igazi dolguk.

2011. július 3., vasárnap

Fapuska

Kómi legújabb hóbortja a lövöldözés. Megőrjít vele, mert minden puska, a szívószál, a kanál, a villa, a fogkefe, a távirányító, még a duplo kockák is. Egy hét telt el a "ne lövöldözz már" jegyében, végül a jól bevált régi taktikához nyúltam: amit nem tudok megtiltani, azt megfelelő korlátok között támogatni kell, így elhatároztam, hogy veszek neki egy fapuskát. Elképzelésemben egy olyan darab élt, mint amivel talán apáink játszottak, semmi extraság ne legyen rajta, csak egy darab fa, ami puska formájú és azt csinál vele, amit akar. Ilyet nem találtam. Van ugyan egy- két darab, ami ezt a célt hivatott szolgálni, de valamiért nem tetszettek. Ez csodás, de drága. Ez drága és méghozzá randa is (szerintem). Ez olcsó, de gumit lövöldöz és azt igazán nem kéne még egy négyévesnek (szerintem). Ez, bár az árát nem tudjuk szépséges, és épp megfelelne mindenben az ízlésemnek, de ki tudja mire készül el és a postaköltség sem túl kecsegtető összeg.
Végül hosszas keresgélés után úgy döntöttem, hogy miért épp e kérdéskörben tagadnám meg önmagam!? Kerestem egy jó vastag BC hullámkarton dobozt és nekiláttam. Kivágtam szikével (az ollót körberöhögte) háromszor ugyanazt a formát és összeragasztottam, így 3D-s puskát kaptam, kicsit több mint 2 cm a vastagsága, ami a kisfiam kezébe pont passzol.









A boldogsága szavakba nem önthető. Mára konkrétan hozzáragadt a puskájához, beépítette magát párnákkal és a lesből lövöldözött a nappaliban rohangáló vaddisznókra. Ebéd közben elkezdett lövöldözni a kanállal, mondtam neki, hogy azért kapta a puskáját, hogy azzal lövöldözzön és ne mással, és lám csodát abbahagyta!! A foglalkozás elérte célját, anya elégedett, és simulnak az idegei.

2011. május 9., hétfő

Horgásztó














Kómi nagyon szeret horgászni a magaságyáról, de eddig mindig két ember kellett hozzá, ő maga és még egy, aki lenn ücsörög a földön, várja a horgászbotot és felakasztja rá valahogy a halakat (IKEA ujjbábok, abból a tipikus ikeás anyagból).

Én megelégeltem a padlón ücsörgést (igen, szaranyaaaaa) és kitaláltam neki egy olyan horgászbotot, amivel egyedül is tud horgászni,- tépőzár harapós feléből csináltam egy karikás és azt kötöttem a végére némi nehezékkel, ami egy kindertojás belseje megtöltve.

Amúgy abszolút recycled a cucc, ugyanis a fabot egy széttörött vállfa nadrágtartója, a zsineg pedig egy csomagon érkezett hozzánk.

Gyerek Mei Tai,- no comment


Házikó Dédinél,- no comment





Bárszekrényke és egyebek


A virágtartókat a Dédinél találtam , Papa győzte előlem dugdosni, nehogy megtaláljam, de nem volt elég szemfüles, megláttam és lecsaptam rájuk. Óarany zománcfestékkel lefestettem őket és sorsot vetettem rájuk. Az egyik funkciót kapott az előszobában, a másik dizájnelemként szolgál a hálóban,- mellesleg csak a baj van vele, mert a gyerekek állandóan macerálják, de kellett valami arra a falra is, mert nagyon visszahangzott a szoba.























...A..láda egykor egy katonai láda lehetett, talán lőszert tároltak benne, az a tipikus randa zöld színe volt, megmártózott a festékben, kapott mintát és polcot a belsejébe és bárszekrényként hivatott szolgálni, de a tulajdonosa még nem vette birtokba. Úgy számítottam ki a polc helyét (nincs a képeken a polc), hogy alulra elférjen a Jack-es üveg, felülre pedig a whiskey-s poharak.











Játékos polc

Papánál találtam a garázsban ezt a szebb korokat megélő egykor konyha-szerényként működő darabot. Papát agyvérzés kerülgette, mikor kitaláltam, hogy nekem ez márpedig kell, de szerencsére elég makacs vagyok, amit a fejembe veszek az márpedig úgy lesz, szóval a szekrény jött. Mentségemre legyen mondva, hogy egyedül kitakarítottam, lecsavaroztam a felesleges részeket, és Kornél segítségével hazaszállítottuk. Az IKEA Trofast dobozok akkor már itthon várták az áhított helyüket. Végre minden játék méltó helyet kapott a gyerekszobában, mi pedig boldogan vettük ismét birtokba a nappalinkat, ezzel új távlatok nyíltak meg a gyerekes életünkben :)) Mindennek immáron lassan egy éve, csak a képet most találtam meg:)

Képeskönyv,- no comment


Gyöngyfűző kismindenes






A doboz egykor mobiltelefont rejtett magában, nagyon jó emeletes elosztása inspirált.

A gyöngytartó szelencék kifogyott ajakír tetőből vannak, smirglivel leszedem róla a feliratot. A dugó pedig finom villányi vörösbor illatot árasztanak, így igazán boldog a gyöngyfűzés:)

2011. március 20., vasárnap

Újrahasznosítás,- Akvárium

Vettem az Ikeában még a szakvizsgám után egy DATA kiskanál készletet, mert amióta mosogatógépünk van, azóta sosem elég a kiskanál. Egyébként nagyon jó fajta kiskanál, érdekes kiképzése van, kicsit nagyobb, mint egy teáskanál, hosszú nyele van, emiatt gyereket remekül lehet vele etetni. A dobozát megtartottam, mert tetszett, gondoltam jó lesz még valamire.
Tegnap esős napra ébredtünk reggel hatkor. Fél nyolckor már diavetítőztek a fiúk, kilencre épp meguntak minden létező játékot. Ekkor előkerült a doboz.

A halacskákat én vágtam ki.

Kómi festett mindent. Én ragasztóztam be a dolgokat, de minden díszt ő illesztett fel.

A kis parafa aljzatlapocskákat természetesen én vágtam fel.



A cérnával felfűzés is az én feladatom volt, de Kómi adogatta a halacskákat és rendezte őket, hogy melyiket hová helyezzem. A csigát közös erővel ragasztottuk az akvárium üvegéhez.


Javasolnám az ikeának, hogy a vonalkódot ezentúl a doboz fenekén helyezzék el. :)
.
.
.

2011. március 13., vasárnap

Metamorfózis, avagy wheely bug by Szilva




Lejárt a porszívónk ideje, már régóta az utolsókat rúgta, és házassági évfordulónk alkalmából szüleim megleptek minket egy új porszívóval, úgyhogy a régi végre elnyerhette méltó helyét Boldus popsija alatt. Eddig is mindig ezen lovagolt, mostantól legálisan teheti. Kómi megkapta a gégecsövet, amit tűzoltásra használ, időnként szüksége van a porszívó testre is, hogy tűzcsapként funkcionáljon, de beleegyezett, hogy Boldus megkaphassa katicajárgánynak.
Még pakolni is lehet bele, mert kiszedtem belőle a porzsáktartót és így könnyen nyitható és csukható.
Remekül fordul, mert elől is van egy kicsi körbe forgó kereke.







A kis kerek kapaszkodó nagyon jó szolgálatot tesz, mert Boldus úgysem kormányoz, mindig úgy fordul a motorral, meg a kisautóval is, hogy megemeli az elejét.



















































Az eredeti pedig így fest. No nem mondom, jobban néz ki, de a miénk viszont újrahasznosított és egyedi :), 10 évet szolgált porszívóként, igazán megérdemli, hogy nyugdíjas dadus szerepét töltse be nálunk ezentúl.