Megtámadta Kómit valami kórság. Pedig már épp kezdtek egyenesbe jönni a hétköznapjaink.
Lázas és taknyos és természetesen pont úgy beteg, mint a férfiak általában, a halálán van.
Éjjel 3szor keltem hozzá lázat csekkolni, Boldához meg plusz kétszer, majd Kómi hatkor végleg fölkelt. Szóval kissé hulla vagyok.
Remélem legközelebb már boldog napsütéses tavaszi képekkel jövök!
Kitartás Szilva, a tél meg mondjon le!!!
VálaszTörlés